A kert építésének múltja Tata első fénykorát a XIV. és XV. század fordulóján, Luxemburgi Zsigmond király és I. Mátyás király idejében élte. A bővizű forrásokban gazdag, fás, ligetes területek központjában ekkor épült fel a Vár is. A város második fénykora az Esterházy család grófi ágának köszönhető, akik 1727-ben vásárolták meg itteni birtokaikat és több generáción át gondoskodtak a város fejlesztéséről, fejlődéséről.
A késő barokk város Fellner Jakab építészetének, Schweiger Antal szobrász és más tehetséges hazai művészek, mérnökök életművét őrzi. Itt jöhetett létre a tatai grófi birtokközpontot övező táji léptékű kert, aminek az alapját a fennmaradt gazdag természeti örökség és az azzal harmóniában kialakított építészeti örökség adta meg. A kerti környezet kialakulásának időszaka egybeesett a 18. század végén Európa szerte bekövetkezett jelentős társadalmi változások – tudományos, filozófiai és művészeti korszakváltás– idejével.

Kép: Scheffer János

Az udvari haditanács felkérésére és az Esterházyak megbízásából Mikoviny Sámuel tervezte és vezette azokat a termőföldnyerést célzó vízmérnöki, tájépítészeti beavatkozásokat, amelyek évszázadokra meghatározták Tata városának és környezetének képét.  A lecsapolással a mocsárvilág eltűnt, és völgyzárógát építésével lényegében a mai formájában ismert Öreg-tó jött létre.  Hasonlóan keletkezett Cseke-tó is, a Béka-hegy előterében a Baji vízfolyás mocsaras területének fejénél, Böhm Ferenc birodalmi mérnök munkája nyomán épült meg az a völgyzáró gát, amely lehetővé tette a vízrendszer második tavának létrejöttét. Az Angyal-forrásból és a Kék-forrásból (ma Tükörforrás) táplálkozó 33 kat.hold kiterjedésű Cseke-tó építésének idejét 1765-re teszik a történészek. A tórendszer képezte alapját annak a fejlett és bonyolult táji léptékű kertrendszernek, ami a kontinensen már a keletkezésének korában is híressé vált. Az 1780-as évek az Angolkert alapjainak és korai korszakának megvalósulási ideje gróf Esterházy Ferenc, az akkori gesztesi Esterházy uradalom fejének tatai tevékenységéhez fűződött: „az első kert Magyarországon, mely tájképi modorban készült, Tóváros parkja volt, Tata mellett…”

Kép: orszagkep.hu

Az angolkert eszméje több más országból, eltérő színezettel, bonyolult úton érkezett hazánkba, és eleinte elsősorban a nemesség körében terjedt el. Az első angolkerti részletek a barokk és rokokó kertek átépítésével, illetve azok angolkert stílusban épült kiegészítésével jelentek meg, és kastélyok, nagy rezidenciaközpontok körül alakultak ki. Az angolkert általában a táj részévé, tájrészletté alakul, amely szinte befejezés és kerítés nélkül tárul ki a szabad természet felé.
Ez testesül meg a tatai tájképi kert Öreg-tó környéki részén is. Tóváros angolkertje körül azonban kőkerítést emeltek, ami helyi specialitás, bizonyítéka annak, hogy az Esterházy család saját felüdülésre, csendes elvonulásra alkalmas helyként kívánta létrehozni.

Távolság:
Budapesttől: 60+ Km
Tatától: 1+ Km