A Vértes északi lejtőjén, egy erdőkkel körülvett 377 m magas hegyen találhatók a megközelítőleg ötszög alaprajzú, belsőtornyos, háromsejtes elrendezésű Vitány-vár romjai. A vár keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük. Feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után.

Első okleveles említése 1319-ből való, Gutkeled nembéli Mihály a várnagya. 1324-ben – tehát már a Csákokkal történt vértesi királyi birtokcsere előtt 2 évvel! – Maróti István fia Mihály vitányi várnagyról hallhatunk, akinek a Délvidéken voltak egyébként birtokai. 1379-ben “Castrum Vitam, Vytam, Wyttam” néven szerepel okiratokban.

Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, 1437-ben Habsburg Albert Rozgonyi Jánosnak zálogosította el a várat. Ez utóbbi I. Ulászlótól 1440-ben adományként meg is kapta. Egy 1417-ben keletkezett okirat szerint Silstrang Erik a várnagya Gesztesnek és Vitánynak is.

1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-től zálogként birtokolta. 1453-tól Ismét a Rozgonyiaké a vár – V. László adományaként. Ezt Mátyás király 1458, 59, 60-ban megerősíti. Mátyás halála után Csókakővel együtt Egerváry László horvát bán záloga. 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, majd tőle Kanizsai László országbíró örölölte. 1534-ben a fehérvári keresztesek konventje Héderváry Istvánt és fiait iktatta be “castri Wyttham in Albensi” birtokába.

Kép: Twitter – @marcosecchi 2018. júl. 10.

A törökök 1529-ben egy rövid időre elfoglalják, majd 1543-ban újra. Erről Batthány Ferencnek Nádasdy Tamáshoz írt leveléből értesülünk: “Thurca invasisset castrum Vittam”. Rövid idő elteltével a keresztény csapatok ismét visszafoglalják a töröktől. 1550-es leltár ezt írja a várról: “Az thoronba negh hordó oo Bor… az Kys Pyncheben három hordó oo Bor … az Nagy Pyncheben Veres bor losy egy hordó. .. az Echetes házban … az thoronban zalonna 88 … az Söther házban… az Kapw feletwdlo kylenc wegh zwr, egy öreg szekren kyben az Wr tollay wannak . .. Marthon deák hazában . .. az Pathyanthyws házban .. . az kys Boltban …”. 1559-ben ismét a tötköké a vár, akik a falakat és a vár hídját javítják. 1566-ban Salm generális seregei visszafoglalják a várat, a török védők Tata bevételének hírére elmenekültek. Valószínűleg egy év múlva — Gesztes visszafoglalásával egyidőben — újra török kézre kerül. 1597-ben Pállfy Miklós seregei Tata után Vitányt is visszafoglalják. Pálffy és Schwartzenberg parancsára a várat 1598-ban felrobbantják. Ettől kezdve Vitányról, mint várról nem beszélhetünk. 1747-ben a vár köveit épületanyag céljaira kérik a Kocsiak.

Vitány vára a XIV. századi várépítkezések tipikus példája. A várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett. További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el. A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai.

A legújabb régészeti kutatások eredményei (László János):

A várat körbefogó külső körítőfalat legalább háromszor átépítették. A 14. századi első periódusban csak a belső várkapu előtti, keleti oldalon húzódott fal. A második periódusban, a 15. században ezt a vár déli és nyugati oldalán kibővítették, a vár déli felén a belső oldalán gyilokjárós, pártázatos volt. Ezt a szakaszt a harmadik periódusban (szintén valamikor a 15. században) megerősítették, a pártázatokat elfalazták – nyomuk helyenként jól beazonosítható a délkeleti külső várfal külső felületén. Ekkor épült meg a torony keleti sarkán álló épület, amely a 2015. évi feltárás során került elő. A harmadik átépítés végül a török korra datálható, amikor a keleti várfal felső részét megerősítették.

A külső és a várudvart körbefogó belső várfalak közötti területek nagymértékben feltöltődtek. A belső várudvar kapuja az udvar keleti részén volt, ezt a 2014. évi állagmegóvás során állítottuk helyre. A külső várkapu pedig a vár északkeleti sarkán található, helyét, méreteit 2015-ben tudtuk meghatározni.

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori varai; László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány. A Kuny Domokos Múzeum Közleményei 19 (2014) 95–116; László János: Vitány vára (Csatrum Bene 19.);


Távolság:
Budapesttől: 60+ Km
Tatától: 20+ Km